A hiper polcán lévő kagylókonzerv adta az ötletet, hogy legyen mediterrán menű, majd egyszer. Aztán így is lett. Mármint, majd egyszer. Szóval, gondoltam, ha már benne vagyunk a nyárban, és egy-két hónapja ott van már a konyhában a kagylókonzerv, talán érdemes lenne kezdeni vele valamit. A recept a dél-olasz spaghetti con le cozze általam magyarított változata. Nem volt otthon spagetti, ezért fusillire cseréltem a tésztát. Vészhelyzetben miért ne lenne jó a dugóhúzóra emlékeztető "orsócska" a boros ebédhez. Apróra vágott fokhagyma, petrezselyem zöldje a forró olajba, ebbe a leszűrt kagylóhúsok. Erre a házi paradicsomszósz, fűszerezés sóval, borssal, aztán a forró mártáshoz a kagyló levéből. Kifőztem a tésztát, hozzáadtam a mártáshoz, előírások szerint megszórtam friss petrezselyemmel, szeletekre vágott friss paradicsommal. Az eredeti recept származási helye Puglia tartomány. (Kis guglizással után, székhelye Bari. Az Appennini-félsziget délkeleti részét foglalja el, az „olasz csizma sarkát”.) A "ház borát" ittam hozzá szódával, vagyis egy jó fröccsöt. A családi hagyomány szerint készült két éves bor, oportóból, otellóból, szlankából. Hordóban érlelődött, és fogyogat a tartályból. Mert mindenki megdolgozott érte, és finom. A sajt szabadon választott az újabb pohárhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése