2020. február 23., vasárnap

Talán itt a tavasz

Van olyan, hogy hirtelen össze lehet rakni egy ebédet, mondjuk, mint egy kirakós játékot. A tatai remek családi konyháról érkezett a ropogósra sült véres és májas hurka. A pincéből került hozzá az októberi szüret óta aszalódó otelló szőlőből. Talán nem köztudott, de remekül illik a hurkához. Tényleg, már kipróbált páros. A híres brit szakács ötlete a hurkához a szőlő, nem az otelló, de sebaj. A hipermarketnek ez a sajtos stanglija kedvenc az asztalnál. Tálalható a hétköznapi ebéd, ami nem is olyan hétköznapi. A bor a háztáji agostyáni siller. Móri cabernet francból rövid héjon érleléssel, tartályban készült. Gyümölcsös illattal, megőrzött frissességgel. Desszertnek elég az ablakon beáradó napfény.Talán itt a tavasz.      

2020. január 20., hétfő

Egy gyors ebéd filozófikus története

Életem első Bauernfrühstück-ét a gazdaság-filozófiai kéziratok szerzőjéről elnevezett városban ettem. (A történeti hűség kedvéért, a település egyszer csak visszanyeri leánykori nevét.) A lapos vasbeton éttermet tízemeletesek vették körül, mint az otthoni lakótelepeken. A barátom esztergályosnak szegődött idegenbe, sok magyar honfitársával együtt. Kaland az élet jeligére. Azt nem merem leírni, hogy ez mikor volt :). Most viszont maradt egy kis főtt krumpli, gyorsan szalonnát pirítottam. A zsírján üvegesre pároltam a vöröshagymát, hozzáadtam a főtt krumplit, hadd piruljon az is. A felvert tojásokba a só, bors mellé sokféle apróra tépett fűszernövényt szórtam, a snidlingtől a zsályáig, a rozmaringtól a petrezselyemig. Az egészet beleöntöttem a serpenyőbe, és a lassú tűzön kész lett a parasztreggeli ebédnek. Az agostyáni idei friss chardonnay mellett elmerengtem. A barátommal egy éjszaka alatt felvonatoztunk Warnemündébe, a másik éjszaka meg vissza. Hogy lássuk a tengert, ami piszok hideg volt. Kaland az élet, de ott kapiskálni kezdtük, néha elég szűkre szabott kaland. 

2019. december 19., csütörtök

A mángold újrázása a serpenyőben

Az évszakhoz képest túlságos jó idő volt most ősszel. Ennek megfelelően a kertben is jól tartottak magukat a növények. Leszámítva azt a pár napot, ami valódi hideget hozott. Azok érkezésével befellegzett a novemberi koktélparadicsomoknak. Azért ilyet nem minden nap látunk, s főleg eszünk. A mángold viszont átvészelt mindent, úgyhogy adventben készülhetett az egyszerű ebéd. Gerezd fokhagyma ment az olívaolajba, amin megpárolódtak a száruktól elválasztott, alaposan megmosott, papírtörlővel megszárogatott levelek. Csipetnyi só, egy-két tekerés bors ízesítette az ételt. Trappista sajtot reszeltem rá, és ezzel készen is volt az illendően szerény ebéd. Egyébként a gyors érlelésű sajtok esetében is érdemes konyhai hőmérsékleten tartani az elfogyasztandó darabot. Sokkal finomabb lesz, mint a hűtőből. A sótartó családi emlék szüleim 1938-as étkészletéből, egy gyári nyomású kommersz Zsolnay, a többi darab nagyjából odaveszett a történelem és az idő viharaiban. A borsőrlő szintén családi vonalról származik, de elég kanyargós volt az útja a konyháig. Ne feledkezünk el közös, már kvartettben készített borunkról sem. Az idei chardonnay státusza még újbor, s ha jelzőket keresek hozzá, akkor ezeket írom, friss, üde, fejlődőképes. A jövő biztató.  

2019. november 22., péntek

Az indiánok eledele az Andokból

Azt írják, hogy érdemes alaposan leöblíteni a gabonának látszó quinoa-t. Ugyanott azt is megtudjuk, hogy „az egészen apró magocska Dél-Amerikából származik, főleg Peru és Bolívia vidékein terem”. Kiváló köretnek tartják, de önálló ételnek is fel lehet turbózni. Millió receptet találni a neten. Merthogy igen egészséges, „mivel gluténmentes és alacsony a kalóriatartalma”. Az elkészítése nem bonyolult. A leöblített magokat kétszer annyi zöldség alaplébe megfőzzük. Apróra vágott salotta hagymával, petrezselyemmel, olívabogyóval és koktélparadicsommal összekeverjük. Kevéske olívaolajjal meglocsoljuk. Passz, asztalhoz is ülhetünk. A quinoa-nak különleges, diós íze van, ezt nagyon feldobják a hozzáadott zöldségek.  Tóth Ferenc Egri csillaga ízlés szerint illik hozzá. Azt érdemes tudni, hogy az „egri csillag” az ottani borászok fehér brand-je, a jól ismert vörös bikavér kistestvére. A borvidék fehér szőlőiből kell, hogy készüljön. Esetünkben Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling, Ottonel Muskotály, Sauvignon Blanc a házasítás. Csillogó, világos szalmasárga, üde az aromája, friss, telt a korty, szóval finom.

2019. október 28., hétfő

Leveles répa és durumbúza dara

Nagyon szép mángold levelek vannak a kertben, a növényt egyébként - a lexikon szerint - nevezik "leveles répának" is, mi okunk lenne kételkedni a tudományban. Bőséggel érdemes szedni, hogy jusson és maradjon is a fazékban, mert hamar  összeesik. Érdemes úgy párolni a leveleket, hogy halványan megőrizzék a ropogósságukat. A szárukról leválasztott vörös és zöld leveleket a szétnyomott fokhagymagerezddel ízesített olívaolajra dobáltam, sóztam (rózsa)borsoztam. (Megjegyzem sárga levelű mángold is van, de még nem sikerült ilyen vetőmagot találnunk. Vagy nem kerestük elég kitartóan.) A kuszkuszt, a durumbúza darát eléggé el nem ítélhető módon nem gőzöltem, hanem leöntöttem forró vízzel. Így is viszonylag száraz, pörgős maradt. Harisszával fűszereztem, ami nem más, mint  koriandermag, tengeri só, csili, paprika, fokhagyma, mentalevél, római kömény, kömény őrleménye. Nyers paradicsomot kockáztam a tányér szélére, és egy pohár vízzel öblítettem le az egészet. Fene egészséges és finom ebéd volt.

2019. szeptember 30., hétfő

Van aki hidegen is szereti

A hurkát úgy sütik felénk, hogy a véres és májas karikák alá másfél deci vizet öntenek. Aztán 200 fok környékén félóráig sütik a tepsiben. Ekkor forgatják meg, hogy a másik fele is ropogós legyen. Vannak, akik nem csak forrón, de hidegen is szeretik. Jól is jön ez a szokás, ha gyors ebédre van szükség. Kéznél a tölgyfalevél saláta, paradicsom, uborka a képen látható formában összevág. A tányéron jóféle olívaolajjal megöntözzük a halmot. Kenyeret vagy eszünk hozzá, vagy nem. Most éppen nem. A Gellavilla tavalyi olaszrizlingje igen patent volt hozzá. Nem bonyolult jószág, ahogy ígérik "tiszta olaszrizling." Jó savakkal könnyedén, a kis mandulás kesernye, a végéről nem marad el. Hurka, zöldség, bor, és akkor egyszerű és nyugodt lesz minden...   

2019. szeptember 1., vasárnap

A mángold találkozása a spagettivel


Egy forró nap gyors ebédjéhez jó ötlet a mángold, ami a spenótot, a spárgát és a rebarbarát is hozza. A sötétzöld, nagy leveleket alaposan megmossuk, megszárítjuk. A szárát kivágjuk, ha kedvünk tartja, eltesszük másodlagos felhasználásra. A szegények spárgájaként remek ételek alapanyaga. Az olívaolajon pirul a fokhagyma, mehetnek a serpenyőbe az összetépkedett mángold levelek. A fazékban lobog a víz, belé csusszantjuk az öt perces spagettit. A fonnyadozó, de még ress mángoldot sózzuk, borsozzuk, karikázott paradicsommal dúsítjuk. Az edényt egy-két perc múlva lehúzzuk a tűzről. A leszűrt spagettit belezúdítjuk a serpenyőbe, hozzáöntünk keveset a maradék főzővízből. Az egészet jól elkeverjük, a tányérba halmozzuk. Gyakorlatilag húsz-harminc perc alatt elkészült a finom ebéd. Nagyon passzol hozzá a gyümölcsös, epres, cseresznyés illatokat, ízeket hordozó spanyol rozé, ami szép tartású sillernek is elmegy. A hiperben Navarra Rosado-ként futó 2018-as grenache (kék)szőlőből készült, a borból melegség árad , örüljünk a nyár utolsó napjainak.