A kiadós zivatarok után érdemes a rétek felé venni az irányt. Főleg, ha az emberfia tudja, melyik rétet keresse. Merthogy ennyi csapadék után tuti találunk gombát. Mondjuk, a gumicsizma ilyenkor is hasznos viselet. Nincsenek vargánya-álmok, beérjük az erdőszéli csiperkével. Frissiben elkaptuk őket, piszkosfehér, vastag kalapban bújkálnak a vizes fűben. Otthon a feleségem tüsténkedik a tűzhelynél, sokkal jobban főz nálam. A serpenyőben fokhagymás olajon, vajon kakukkfűvel és rozmaringgal píritja a gombaszeleteket. Közben Atus magos, kovászos kenyerszeleteiből pirítósokat készít. Ezekre pakolja a sült gombaszeleteket, picit sózza, megszórja petrezselyem zöldjével. A kertjéből odavarázsolja a paradicsomot, paprikát, retket a tányérra. A barátokkal közös chardonnay tükrös küllemével, őszibarackos ízével, rátarti gerincességével járul hozzá a vacsorához. És egyáltalán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése