Kiváló párosítás, hogy a francia-osztrák barátság jegyében (ha van ilyen) a dolgok közepébe vágjunk. Felderenghet, hogy talán egy elzászi fehér jobban illene a quiche mellé, de tegyük túl magunkat ezen. Egy korty után beláthatjuk, hogy a wachau-i bor sem kutya hozza, pláne, ha utána olvasunk, és megtudjuk, hogy a quiche Németországból indult hódító útjára. Az osztrákok és németek mégis rokonok, de ne bonyolítsuk tovább, térjünk vissza a konyhába. A gasztronómia tudománya úgy tartja számon,a quiche "omlós tésztaágyon pihenő, gazdag feltéttel megpakolt, tejszínes tojással összesütött lepény". Melegen,langyosan, hidegen fogyasztható és erősen laktató étel.A miénkbe pirított sonka mellett mángold került, ami bőséggel termett idén a kertben. Hagyományos zöld és színes egyaránt. Csíkokra vágtuk, a fonnyasztott hagymán pirult a sonka, aztán a mángold, és így kevertük össze a tejszínes tojással.Az egész massza ment a elősütött vajas tésztaágyra, aminek elkészítése hozzáértők számára nem jelent problémát, ha kell só, pici őrölt bors a masszába. A sütés után megszórjuk apróra vágott petrezselyemmel, a paradicsom, és figyelem (!), a körte igen jó hozzá. Weingut Emmerich Knoll Loibner Gruner Veltliner Federspiel 2012, így a hivatalos név a palackon, amit kedves jóbaráték ajándékba juttattak nekünk ottjártuk után. A zöldveltelini az osztrákok egyik alapfajtája. A federspiel a középkategóriát jelöli, ami a megfizethető, igényes jó bort jelenti arrafelé, noha nem emelkedik a tehetős borsznobok smaragd "magasságába". Illatában őszibarack, egzotikus gyümölcsök, a korty telt, sima, természetesen száraz bor, érezhető benne a minimális maradék cukor, de ez javára válik, mert a savak szép egyensúlyt teremtenek. Friss, ropogós ízgazdag bor.