2017. április 19., szerda

Kadarka az asztalra fehérben

A rakott krumpli hasonlatos a lecsóhoz, ahány ház annyi szokás, a krumpli, kolbász, tojás, tejföl, és házunk táján a szalonna nélkülözhetetlen az elkészítéséhez. Sok újdonságot nem tehetünk ehhez hozzá, legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy Margit néni változatának leggyengébb jelzője a remek, legerősebb a fantasztikus, s ezt a két jelzőt még cizellálhatjuk. Jó választás hozzá a fehér kadarka, ami jelen esetben Szekszárdról érkezett, Fekete Mihály 2015-ös bora a pohárban sárgászöld, illatos, a kortyban savakkal telten kerekített, ízében hullámzó fűszerességgel. Szekszárdot tartják kis hazánk kadarkás vidékének, de azért más bortermő helyeken is találhatni belőle szépeket, például tetszetősnek gondolom, mondjuk a Stróbl Borházét Bajról. Különösen nem mélyedtem el a borkészítés rejtelmeiben, de miután a kadarka kékszőlő, egyik kedvenc vörösborom, hogy fehér legyen, a frissen szüretelt fürtök gyors feldolgozása szükséges, de kell hozzá a kadarka sajátos tulajdonsága is:” kizárólag sav-alkohol arányára építő egyensúlya a fehérborok jellemzője”.  A kadarka azért mégis csak vörösbort adó fajta, méghozzá igazi magyar bor, ha bizonytalanok vagyunk, hogy mit tegyünk az asztalra az ételhez, nem hibázunk ezzel a finom és elegáns borral.