Street Food a konyhában

 

Nem nagy fakszni, viszont finom. A távolba szakadt kedves rokon mondta érkezésekor: „hurkakolbász“ van még nálatok? A tepsiben ropogósra sütjük a hozzávalókat. Felénk egy kis vizet öntenek alája. Hasznos eljárás. Nyerő, ha a kertben van még kis tölgyfalevél saláta, zsengébb céklalevél, rukkola. Bármilyen öntet mehet rájuk. Kétségtelenül előnyt élveznek a mustárosok vagy a tormások. A tányéron máris ott az utcai kaja, ha annak akarjuk. A szerencsések Atus sütőtökös kenyerét ehetik hozzá. Még a madár is visszanéz a szalvétáról. Neszmélyről jött a bor, Barcsa Botond pincéjéből. Komolyan, nem durva hozzá a cabernet sauvignon. Teljesen harmóniában éreztem az étellel. Szép, simulós bor, ahogy a Téli berekben is írva van, mint az anyatej. Tartása is van, mint az anyáknak.

 

Az egészséges céklalevél-saláta

Mostanában fedeztük fel salátákba a céklalevelet. De nincs új a nap alatt. Merthogy régóta önállóan is elkészíthető. Nem sok recept kínálja magát, de ami igen, azon apróságokat változtattam. Ha séf lennék, bátrabban mondhatnám, újragondoltam. Zsenge céklalevelek a legjobban a célnak. A hozzávalókat alaposan megmostam, megtisztítottam. A salátaféléket papírkendővel megszárítgattam. A céklalevélhez egy kis tölgyfalevél-saláta is került. Szál újhagymát karikára vágtam, a sárgarépát lereszeltem. Az eddigiek mentek a tányérba, én megcsináltam az öntetet. Evőkanálnyi olívaolajban teáskanálnyi dijoni mustárt tettem, citromlevet facsartam bele. Só, bors, szárított koriander. Simára kevertem az öntetet, megforgattam benne a salátát. A tetejére uborkakarikákat, negyedelt koktélparadicsomokat raktam. Pirított tökmaggal megszórtam. Egy szelet pirítós jól jön hozzá, meg a pohár víz.