A tavasz első pillanata

Meteorológiailag bizonyára korábban megtapasztaltuk, de lássuk be, van-e annál kellemesebb érzés, mint a már nem várt tél eltűnésével, barátokkal kiülni, lócára, padra, olyan asztalhoz, ahol estebéd vár minket az alkonyodni készülő nap melegében. Forró, tartalmas leves a cseréptálban, amihez Attila külön főzte meg az apró szemű fehér babot, olívaolajon megsütötte a grillkolbászt, aztán félrerakta egy külön tálban. A lábosban megpirította a fehérrépát, sárgarépát, utána jött a zellerszár, a kelkáposzta, a fodros kel, az édeskömény, a köménymag, a majoránna, majd alkalmas időben felöntötte vízzel az egészet, megfőzte. A végén ment bele a fehér bab, rottyant egyet, jöhetett a félrerakott grillkolbász és a karikára vágott bajor fehér kolbász. Így lett fertig, és ellenkezőleg a boros állapottal, másnaposan az igazi. A kimert levest a tányérban két kanál tejföl sűrítette, ehhez jött a három lisztből otthon készült friss, ropogós házikenyér. A Sabar-dűlő Borház felesen hordóban, tartályban érlelt 2015-ös olaszrizlingjének aranysárga színében, kortyában a kései, csobánci nyári naplemente fényeit, ízeit véltük felfedezni, ami bizony jólesett a hűvösebbé váló időben.  Ez a bor telt, krémes olaszrizling, derék tartással, egyetlen hibája, hogy a palackból hajlamos hamar elfogyni, de barátok közt ez sem jelent problémát, mindig „van másik”. 

Egész magasan a hegyen

A badacsonyörsi Csendes Dűlő ilyen pazar kilátást kínál remek borai mellé, és itt abba is hagyhatnánk, de azért maradjunk még, hogy felidézhessük a 2013-as kéknyelűjével a „legjobb magyar fehér’ címet elnyert szőlőbirtokon tett látogatást. A kóstolóhoz mentás és bazsalikomos pestot kaptunk saját sütésű lapocskákra, nem lehetett okunk panaszra. A 2014-ből való olaszrizling egyedien hozta standardokat, a selymes kortyban, és a hosszú lecsengésben ott volt a táj szépsége. A 2013-as hárslevelű telt és krémes, Badacsonyban ritkaság a fajta, az öreg tőkéken termett szőlőből érlelt borban ott a somlóira emlékeztető ásványosság. A löszös, vöröskőves, agyagos talajú Kis-Örs hegyi ültetvényt a nagyszülőktől örökölte a huszonhat éves Molnár Júlia Dóra, akinek borait már országos hírű, Michelin-csillagos éttermek is kínálják a vendégeknek. A díjnyertes kéknyelű elegáns, virágos, szép egyensúlyú, kellemes köves, kesernyés hosszú utóízzel, a 2012-es szürkebarát érett, testes és jó ivású bor. A tehetséges fiatal hölgy egy blogon így nyilatkozik a jövőről: „Néha megnevettetem a Jóistent azzal, hogy elmondom neki a terveimet. Aztán majd ő megmutatja, mi lesz valójában. Amikor elkezdtem, nem tűztem ki célt magam elé. Az biztos, hogy az a fajta borászkodás, amit mi képviselünk – hogy minden vendéggel személyes a kapcsolatunk –, nagyon keresett ma, és sokaknak szimpatikus.” Kedvesség, gyönyörű táj, megfizethető árak, ilyen „egyszerű” ez.

Három testőr az asztalon

Olaszrizlinget kóstoltunk, amiről érdemes tudni, hogy a legnagyobb területet foglalja el a hazai szőlészeti térképen. Eredetébe nem bonyolódunk bele, annyi bizonyos, hogy nevével ellentétben nem olasz, hanem inkább francia. De ez is a múlt messzi homályába vész. Tehát magyar fajtával van dolgunk. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a Fertő-tó burgenlandi borászataiban a welschriesling erős rokona, tán még ikertestvére. Mindegy, mert mi – sok más honfitársunkhoz hasonlóan - szeretjük az olaszrizlinget, amit amatőrök és profik szívesen készítenek. Maradjunk az utóbbiaknál, ott is a premier ligában. Badacsony és a Balaton-felvidék vulkanikus talaja kedvez minden szőlőnek, így az olasznak is. Három kóstolt borunk: Szászi Endre 2012-es badacsonyi, Trombitás Tamás 2010-es szentbékkállai, Váli Péter 2012-es badacsonyörsi.  Tiszta színűek, márványosak, illatuk virágos, körtés, a kortyok krémesen ásványosak, talán őszibarackosak, aztán a fanyar keserű mandula, gazdagon hullámzó utóízekkel. Zamatos, jó savú, harmonikus borokkal van dolgunk, hozzák a sztenderdeket, de mindegyiknek meg van a maga sajátos ízvilága. Kitűnő mindegyik. Ezért helyezésekbe nem bonyolódunk, eredményt nem hirdetünk. Inkább töltünk a poharakba.

A megbízható pannonhalmi fehér

A Tricollis magyarul három dombot jelent, egyben jelképezi a pannonhalmi bencések régi kolostorának hármas hegyét, de jelöli a három különböző fajtájú fehér (vagy vörös) borból készült házasítást a szerzetesek pincéjéből. A borvidék három tradicionális fajtájából, az olaszrizlingből, a rajnai rizlingből és a fűszeres traminiből - három dűlőből származnak - évtizede készítik itt a cuvée-t, mi is kóstoljuk egy ideje. Ha biztosra akarunk menni, ezért a palackért bátran nyúlhatunk. A Pannonhalmi Tricollis 2012 évjáratóról ezt tartják pincénél: "alapízét az olaszrizling, ropogósságát a rajnai rizling, fűszerességét a tramini garantálja, de most a termőre fordult pinot blanc házasításával gazdagságot, krémességet, nagyobb testet is csempésztünk a borba." Szóval, mint látható, színe üde halványzöld, élénk és tiszta, a rizling hozza a citrusokat, a fehér gyümölcsök ízeit, a tramini a virágos aromákat, határozott karakterű bor, jó savakkal. Kiváló tésztához, halhoz, fehér húsokhoz, meg csak úgy! Egy történet (forrás: Szép Magyarország), Liptai Zsolttól, a pannonhalmi borászat vezetőjétől: "Az első szüret alkalmával késő éjszakáig dolgoztunk a pincében és egyszer csak azt vettük észre, hogy valaki figyeli a munkánkat a háttérből. Meglepődtünk, hiszen a Főapát úr volt. Megkérdeztük tőle, hogy mi járatban van, és akkor elmondta, hogy a közösség küldte őt, hogy megtudják milyen lesz a bor : olyan amelyik rászolgál az áldásra, vagy olyan, amelyiknek szüksége van rá." Liptai Zsolt erre azt válaszolta a Főapát úrnak, hogy nincs más lehetőség ennek eldöntésére, mint a kóstolás.

Visszatérés az olaszrizlinghez

Az ember végül csak visszaérkezik. Jó és rossz is, de mégiscsak itt van otthon. Izgalmas tájak és borok kedves emberek társaságában. Nagy ajándék, szerencsésnek mondhatja magát az, akinek ez kijut. A dél-afrikai borok után azonban jöjjön az első korty hazai. Mi lehetne más, mint olaszrizling. Ez legalább annyira miénk, mint ott a chenin blanc. Köveskál 2011, még a nyáron vettem a Káli Köveknél. Valahol a szomszédban nyaraltunk, de kóstolási célzattal tettünk egy kirándulást a faluba. A lányok, gyerekek fagylaltozni mentek, mi Atussal tudományos alapon végigkortyoltuk a választékot. Ennek eredményeként került egy cabernet franc (!) és az olaszrizling a hátizsákba. Az utóbbi a címkéről okosodva, Fekete-hegy Töltés dűlőjének félhektáros vulkanikus talaján termett a szőlő, amiből 1350 palack bor készült. Viszonylag kis tételről van szó. Az árából következtetve, jónak is tartják. Kezdjük a végén, nem tévednek. Tradicionális olaszrizling, hordóban érlelték. Világos szalmaszínű, már-már áttetszően az, ha akarom virágos illatú. Eztán könnyebb kortyra számítok de nem, közepesen telt, krémes a bor. Érezni a mineralitást, a napsütötte órákat, és a finisben a kesernyés mandulát. Struktúrája feszes, van tartása, az alkohol pont a kívánatos. El van ezzel a borral az ember. Három-négy pohár után szebb a világ.   

Egy kisebb galaxis határán

Második beszámoló a TerraHungarica-ról. Egy kisebb borgalaxis, Somló nagymesterénél a 2011-es évjárat asztalra rakott borait vettük sorra, olaszrizlinget, hárslevelűt, furmintot. Takács Lajossal beszéltünk az idei szüretről is, szkeptikusan nyilatkozott a kilátásokról, de nála soha nem lehet tudni. A Hollóvár tizenegyeseiből mindegyik ízlett, talán az olasz fiatalosabb volt még a szokottnál, viszont a hárs nagyon rendben, a furmint meg kiváló. Mindazt megtaláltuk benne, amit szeretünk a boraiban, izgalmas ízek, ásványosság, édes-sós kesernye a testes kortyokban, hosszú lecsengéssel. Mire odaértem a Somlói Apátsági Pincéhez, már meglehetősen sokan csoportosultak Balogh Zoltán körül. A lányok és Attila máshol forgolódtak, de aztán Attila is magányos üstökösként száguldott tovább kedvenc vörösei felé. A SAP tényleg jó borokat készít, behízelgő olaszrizlinget, hárslevelűt és traminit kóstoltam a 2011-es kínálatból, nem volt panasz rájuk. Simán venni kéne belőlük egy-egy palackkal, de félő, ennyivel nem érné be az ember. A Kreinbacher borászatnál Öreg Tőkék Bora 2009, furmint, hárslevelű, olaszrizling házasítása, lendületesen jó bor, Somló minden jellegzetességével.  Aduászuk a Syrah 2009, különlegesen fűszeres, gyümölcsös, izgalmas bor. Nekem még kéne egy-két korty, hogy olyan lelkes legyek, mint a barátaim. Somlóról már több borásztól több bort kóstoltam, feltétlen híve vagyok a borvidéknek. Szeretem az ott készült borokat, ideje a helyszínen felfedezni. Már csak rajtunk múlik.