Hipersebességgel vissza Szicíliába

Ahogy első bejegyzésemben jeleztem, családi körben osztatlan sikert aratott a tecsós szicíliai fehér, Finest Vermentino Sicilia IGT 2010. Azt is írtam, ha arra járok, simán megkockáztatom újra azt a kilencszáz forintot. Megtettem a tétet, a palack illő alkalomra várt, ami viszonylag hamar elérkezett egy baráti meghívás formájában. Behűtöttük, vittük és megittuk. Ennyi a történet azzal a kiegészítéssel, hogy most sem okozott csalódást. Vonzó illatokkal, kellemesen krémes testtel, üdítő savakkal segítette a kvaterkázást, amihez később még egy tepsi sütőtök társult. Szóval, ettől kezdve azért más volt a bor fekvése, de egyáltalán nem nevezném kényelmetlennek. Azt olvasom, hogy a Vermentino mediterrán fehér borszőlő elsősorban Dél-Európában, többek között Délkelet-Franciaországban, Korzikán, Szardínián, és ezek szerint Szicíliában terem. A folytatásból azt is megtudom, sokan úgy gondolják, hogy ez a spanyol eredetű szőlő leginkább Liguriához kapcsolódik, ahol jól ismerik a Pigato-t a Riviera Ligure di Ponente-t. Hát, én nem, de szívesen elmennék ismerkedni egy-két palackkal a Ligur tengerhez.

Olasz csizma az asztalon

Este hajszálvékony pizzatésztát sütöttünk, bőséges paradicsomos, fokhagymás, oregános mártásra kerültek a cukkini szeletek, a rendliben erre olvadt a mozzarella, aztán jöhetett a fekete olajbogyó. Hozzá a tecsós szicíliai fehér, Finest Vermentino Sicilia IGT 2010. Vásárlási ötlet egy borblogról. Minerális, vibráló, testes jó bor, legalábbis három pohár után. Ma megittuk a szicíliai "maradékot", de előtte féldecivel megöntöztük a vajon, olívaolajon sült mozzarellás, bazsalikomos paradicsomszeleteket, ehhez is nagyon finom volt. Még egy palack kilencszáz forintért, irány a hiper. Egészen más, ugorjunk feljebb jó néhány grádiccsal. Takács Lajos hárslevelűjét dicséri a Somlói Borbolt a fészbukon, természetesen és gyorsan megosztottam. Hát, hogyne, Hollóvár forever! Holnap szüret a Látóhegyen, a hordókat Márton gazdával kimostuk, nekem piszok nehéz volt váltakozva lötyögtetni a hideg, meleg vizet. Egy 240-es, egy 100-as, egy 200-as várja mustot. Meglátjuk mennyi lesz. Szapuló, daráló,prés a helyén  A portugieser szinte édes, nem igen szokott az lenni. A 200-as tartály tele a 2010-essel, a maga falusi kategóriájában nagyon rendben, a 100-as tartályban a 2011-es, az nem annyira szép, de talán "még meglátjuk". A szüret után, a présház előtt Margit néni menüje: fasírt, kolbásszal töltött tüske, friss kenyér,kovászos uborka, a kertből paprika, paradicsom, itóka tetszés szerint, de inkább a "10-es" bor, és persze az elmaradhatatlan mákos-diós kalács. Kilencen-tízen leszünk, szóval az élet reményteli és szép.