A recepthez erőt kell venni magán az embernek, hogy szombat délelőtt hagyja hátra munkáját, úgyis megvárja, és nekivágjon az erdőnek, de lehetőleg ismert irányba, ahol már szedett gombát. Persze, még ez is sok ismeretlenes egyenlet, mert ugyan eső volt bőven, de ebből még feltétlenül nem következik, hogy gomba is lesz. Különösen úgy, hogy inkább erdei gyaloglás ez, miután elég bizonytalan gombaismerettel bírnak a kiránduló felek. Az augusztus végi, napsütötte vértesi erdő természetesen gyönyörű, és a megtett távra sincs panasz. Néha leszegett fejjel botorkálnak a fák között, de messzire. És láss csodát, aki keres, talál, csodaszép, frissen kibújt piruló őzlábgombákat. (Telefonos segítséggel azonosítják, utána szednek belőle, és biztos, ami biztos, a szakértőt is felkeresik, aki áldását adja a vacsorára). A tisztítás után kéksajt kerül a kalapba, kukoricalisztből a panír, jéghideg sörrel hígítva, azután bő olajban a sütés. A tányérra paradicsom-, uborkakarikák, borsmustár (magyarul rukkola:), a joghurtos mártásba fokhagyma, koriander zöldje a balkonról. Ehhez társul Váli Péter (Badacsonyörs) Balatoni Chardonnay-e, a 2012-es évjárat. Virágos rétek illata száll fel a pohárból, vajas testesség, őszibarack, körte, de egzotikus gyümölcsök is felsejlenek a kortyban, mindezt derék tartással, pompás lecsengéssel. A fiatal borász a címkén azt írja, "saját örömömre", de szerintük, aki kóstolja, örülhet az is.A nyári Balaton-felvidéki párnapos nyaraláson indultak el a "Válibor" irányító nyilai után, nagyon nem bánták meg, de erről majd máskor. Addig egy jó tanács, ha valaki arra jár, és meglátja ezt a feliratot, kövesse a kijelölt irányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése