Ha kinézek az ablakon, azt látom,
szakad az eső. Nem baj, ígérik, lesz még jó idő. Bízzunk benne, ahogy hajdan a
Led Zeppelin nyomta, Good Times Bad Times. Mindenesetre érdemes megkeresni az
elfekvő rozés palackokat, mert akárhogy is lesz, benne vagyunk az őszben, a
rozét meg állítólag nyáron kell inni. Muszáj felszámolni a készleteket. Egyik
nap a kertből hazahozott sárga és toszkán cukkinik csíkjait forgattuk meg a
lepirított szalonnazsíron, ebbe még öntöttünk egy kis olívaolajt, só,
fokhagyma, friss oregano, őrölt bors került a tejszínes mártásba, és az egészet
jól elkeverjük a pennével. Halkan megsúgom, jobb bort érdemelt volna, de ahogy
előbb vázoltam, a feladat adott volt. Ezt a 2011-es Konyári Rosét most túl
buborékosnak és kénesnek találtam, de egy más alkalommal, nem voltak ilyen
aggályaim. Egyébként illata málnás, íze gyümölcsös, savakkal szépen támogatott,
és azért hatása is van. Mégsem. No, mindegy, kötelességből megittuk, és jól
aludtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése