Már első kortynál derengett, nem
lőttem bakot, amikor kis vacillálás után csak hónom alá csaptam a másik palack
mellé (erről majd egyszer) a borboltban Maurer Oszkár hajdújárási kövidinkáját
a 2011-es évjáratból. Minden megvolt, amit a lexikon ír a fajtáról, lágy és
zamatos, mégis szép struktúrával és egy szinte zavarba ejtően kellemesen
félszáraz ízzel. Az ebből a szőlőből készült bort szokták egyszerűnek nevezni,
én ezzel ezt nem tenném. Különlegesen finomnak gondolom, ebben, lehet szerepet
játszik az is, hogy 1941-es tőkéken termett a szőlő. Egy szónak is száz vége,
nagyon bor a Maurer Kövidinka 1941 2011. A pincészet honlapján a borász ezt írja:
"Elsősorban őshonos fajtákat termesztünk, mint a szerémi zöld, kövidinka,
piros magyarka, bakator, mézes fehér, furmint és kadarka. E mellett kísérleti
jelleggel termesztünk olaszrizlinget, rajnai rizlinget, sárgamuskotályt,
kékfrankost, pinot noirt, cabernet sauvignont és merlot-ot, a két borvidék 15
különböző dűlőjében." Mármint a Szerémségben, a Délvidéken. Azóta tettem
próbát másik vidékről származó kövidinkával, igen jó volt, de Maurer Oszkár
kövidinkája más. Hamar elfogyott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése