Koranyár a konyhában

Az olívaolajban megfuttattam a szétnyomott, testesebb fokhagymagerezdet. Nyakon öntöttem jó adag paradicsomlekvárral. A fűszerezése só és bazsalikom. Közben a forró vízben főtt a spagetti. Volt idő felbontani a tonhal konzervet, lecsepegtetve ment a serpenyőbe. A tészta fogkemény lett, kis tésztavíz a mártásba. A leszűrt spagettivel több-kevesebb sikerrel összekevertem a paradicsomos, halas szószt. Néha az olaszoknál is reszelnek parmezánt a halas tésztára. Láttam a tévében :) Elkészült a hirtelen ebéd. A hiperben akadtam rá a Koranyárra. Furmint és sárgamuskotály 2019-es cuvée-je Tokajból, az Áts Pincészetből.Könnyű és elegáns, a borvidék ásványossága se marad el a kortyból. Ráadásul nem szálltak el az áraik, pedig Tokajban az nem ritkaság.Több borukat kóstoltam, egyikben sem csalódtam. Szóval, szép ez a kora nyár!  

Koppenhága a nyári teraszon

A zabpehelyre a teavízből mehet egy adag. Kihűtjük langyosra, jöhet az egy szem eper. Máskor egyéb szezonális gyümölcs. A tea tetszés szerinti, mondjuk, ez nyáron legyen egészséges fürtös menta. Magában. A kávé az kávé, ki hogy szereti, tejszínnel, de az bizonyos, hogy forrón a jó. A bajnokok cukor nélkül, a helyezettek kávéskanálnyival. A kiflit kissé ropogósra melegítjük, hosszában is kettévágjuk. Enyhén megkenjük vajjal, szelet sajtot rá, és erre haloványan a saját eperdzsemet. Más lekvár is lehet. Koppenhágából hozott recept, a hazai dán vendégek ezt a kombót ették. Ők pirítóssal adták elő a szállodában, jobb is. De talán a kifli miatt sem kergetnek meg az asztal körül. És akkor jöjjön a legfontosabb szabály, lassú, nyugodt, ráérős. Mármint a reggeli. Vannak elvetemültek, akik szerint emiatt megéri korábban felkelni. Lelkük rajta.  

A vasárnap-hétfő vonal

A gasztronómiában is van vasárnap-hétfő vonal. Meg kell enni a vasárnapi ebéd maradékát. Nekem tuningolós változatban az igazi. Az alap Margit néni egészben sült tarjája.A vasárnapi tepsiben hagyma, fokhagyma, rozmaring volt a megsózott húson. Kisült a zsírja, aztán jött a rápirítás. A hétfői három szelet tarjához édesburgonyát sütöttem. Kacsazsíron. A serpenyőben még átforgattam az előző napi hússzeleteket. Mellettük pirultak a zsályalevelek. A tányéron még a gyári csemegeuborkának jutott hely. A kadarka jó választásnak tűnt az ételhez. A szekszárdi borvidékről érkezett 2018-ból, Mészáros Pál pincéjéből. Fűszeres illattal, bársonyos, telt kortyokkal, hosszú ízlecsengéssel. Ki cserélne a királlyal?

Lemenni spárgába a zsiráffal

Szezonja van a spárgának, egészséges és finom, de nem olcsó. Hollandi mártással a menő, de én macerásnak tartom. Találtam viszonylag egyszerűbb, internetes receptet. Citromos, enyhén sós vízben megpároljuk a spárgát. Néhány perc. A tepsit megolajozzuk, de tehetünk sütőpapírt is. Kisimítjuk a tepsiben a gyári leveles tésztát. Hat evőkanál mascarponében elkeverünk egy felvert tojást, sózzuk, borsozzuk, citromhéjat reszelünk bele. Ezzel megkenjük a leveles tésztát. A masszába nyomkodjuk a spárgákat. Kockára vágott húsos szalonnával meghintjük. Tizenöt-húsz percre mehet a 180 fokos sütőbe. Kivesszük, megszórjuk tetszés szerinti sajttal, amit még a sütőben ráolvasztunk. A rukkola és a paradicsom jól kiegészíti a tányéron. A spárgához a borfajta mindig kérdés, mert igazából nem szereti a bort. Nekem a sauvignon blanc bejön hozzá. Jelen esetben ez a hiperes, zsiráfos dél-afrikai, ami elég világos színű. Illatában a frissen vágott fű, izében könnyed, zöldséges egy kis őszibarackkal. Jól be kell hűteni, és nem okoz csalódást.  

Egyszerű mutatvány a hétköznapokra

A mélyhűtőben találtam egy maroknyi zöldbabot. A serpenyőben kevés olívaolajat melegítettem, az egészben szétnyomott fokhagymagerezd adta meg az alaphangját.Jöhetett a kiolvadt zöldbab, az egy  szál kakukkfű, 10-15 percig pároltam a fedő alatt. A másik edényben főtt a hosszúszemű- és a vadrizs. A ressre hagyott zöldbab egy evőkanál paradicsomszószt kapott, sóztam, borsoztam. Ráborítottam a megfőtt rizst, jól összeráztam az egészet. A tányéron reszeltem rá a sajtot, és íme, kész a rizseszöldbab. Szakácsversenyt egyébként sem nyernék, viszont félóra alatt megvolt az ebéd. A bor a badacsonyörsi Váli pince kéknyelűje volt. A címkére a borász azt írta "saját örömömre". Úgy érzem, a miénkre is. Ahogy a badacsonyi borokhoz illik, ez is virágos, ásványos, a telt kortyokat csiszolt savak tartják.      

Harmadik típusú találkozás a nyúllal

A jeles napokról maradt egy kis kacsamell. A falusi, nem rozéra sütve. Ropogósra, Margit néni módra. Azon morfondíroztam, milyen lehet tésztával. Megnéztem a recepteket. Hamar kiderült, ez már másnak is eszébe jutott. Egy-két egyéni kanyarral követtem a kijelölt irányt. A melegedő olívaolajban elnyomkodtam egy gerezd fokhagymát. A karanténos időkben a fenyveserdő helyett, a mélyhűtőből szedtem (elő) a lila pereszkét. Ment a serpenyőbe, só, bors mértékkel. Mielőtt teljesen megpárolódott volna, rámorzsoltam a friss kakukkfüvet. Tejszín helyett tejföllel készült a mártás. A kifőtt fusili levéből is adtam hozzá keveset. Kacsazsíron átmelegítettem a szeletekre vágott kacsamellet. Ezen megpirítottam a tésztát. Ülhettem az asztalhoz. Bolyki Egri Csillagja, az ott termő fehérek házasítása. Friss, virágos illatokkal és ásványos, telt ízekkel. A borospalack címkéjéről a nyúl is elégedetten bámulta a csettintésemet. Aztán az ablakon keresztül gyorsan elhúzott az űrhajóval.       

Kerti ebéd a fűben

A kertben húztam a sorokat az ültetéshez.Az otthonról hozott elemózsia arra várt, hogy ebédidőben lángra kapjon a szőlőmetszésből maradt venyigehalom. A parázsig nyársat faragcsáltam a házi szalonnának. A krumplit alufóliába csomagoltam, hajítottam a tűzbe, hogy legyen ideje omlósra sülni. A szalonna csomagolásához használt alufóliára kenyérszeleteket tettem, piruljanak a a parázs legszélén. A felettük kitámasztott nyársról csepegett rájuk a szalonnazsír. A nyársvégen meg lila hagymák díszelegtek. Elkészült az aznapi kerti munka jutalma. Ehhez bármit ihatunk, sört, bort, pálinkát szétcsapatni, én, senki ne vessen követ rám, szénsavas ásványvizet ittam. Tanulság, ha van, semmi nem lehet tökéletes, de annak érezhetjük.